Robotlany - blog Berlin
View Gallery 4 Photos

Létezik egy ultimate paradoxon, az elengedés paradoxonja.

Minél jobban rágörcsölsz egy álmodra, annál távolabb kerül tőled. És minél hatékonyabban elengeded és rábízod a kimentelét a náladnál nagyobb erőkre, annál jobban fog hozzád visszatalálni. (elsőre totális mindfuck…)

Sokáig azt hittem, hogy elengedni fontos dolgokat nagy gyengeség és közömbösség, amit csak azok csinálnak, akik a könnyebb utat választják. Mégis hogyan lehet hagyni valamit elúszni, amiért olyan sokat küzdöttél? Pont most, amikor már annyi munka van a hátad mögött, annyi kiskapun kopogtattál, megannyi Spartan Race falat megmásztál. Mi ez, ha nem gyáva menekülés?

Ez a négy év volt életem legjobb és legaljasabb tanítómestere. Amikor már azt hittem, célba érek és jöhet a futóláb, mindig kaptam egy-két jókora pofont, aminek egyáltalán nem értettem a miértjét. Álltam felette, mint egy cövek, mint egy Travolta meme.

Aztán jött egy június, bevackoltam magam az ablakomba, zöld teát szürcsölve bámultam az ideges utcai járókelőket, ahogy az esővel küzdenek. A mai napig nem tudom, hogy a francba tudtam az eső és a futóláb között párhuzamot találni, de egyszeriben megvilágosodtam. Elegem lett a görcsösségből, az idegességből, a türelmetlenségből. Valami sztoikus múzsa szállhatott meg, vagy mifene, és kirajzolódott a fejemben egy mondat:

Megengedem, hogy minden olyan legyen, amilyen. 

Varázserejű mondatok ezek, tetoválásként is végezhetnék.

A valódi elengedés nem beletörődés, nem elmenekülés, nem önámítás, nem a gyávák sportja, ezt kellett megértenem. Az elengedés erőfeszítés nélküli, feltétel nélküli szeretet. Amikor megengedem magamnak, hogy az áhított vágyaim elmenjenek mellettem mert nélkülük is teljes a mostom. Ehhez bátorság kell, jó nagy adag.

Na és itt jön a paradoxon! Az ablakban ücsörgés után pár héttel csörög a telefonom. Meginvitáltak Berlinbe egy futó edzőtáborba. Bamm! Elengedtem és ezután rámtalált.

Kimondhatatlanul boldog vagyok, teli izgalommal és szinte el sem hiszem, hogy ez a lehetőség megtalált!

39347265_1970358846319371_2716162654002479104_o.jpg

Köszönöm az Ottobock Hungáriának, hogy lehetővé teszi a részvételemet a Running Clinic-en.

Izgatott Réka

No Comments Yet

Comments are closed